Gyermekkoromban, ha megkérdezték tőlem: „Emőke, mi leszel, ha nagy leszel?” Gondolkodás nélkül
rávágtam: „Szegényeket, betegeket gyógyítok majd Afrikában!”
Ez a gyermeki elképzelésem végül nem valósult meg.

Afrikába csak turistaként jutottam el – és időközben rájöttem, hogy itt, a saját hazámban is tudok segíteni.
Vannak kiszolgáltatott helyzetben élők, vagy olyanok, akik hirtelen szembesülnek egy veszteséggel, a
gyász terhével, az üresség érzésével, betegséggel, fájdalommal, feldolgozhatatlannak tűnő tragédiákkal,
bizonytalansággal. Nekik is szükségük van a gyógyító figyelemre.

Ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy ma Gyászfeldolgozás Módszer® specialistaként, szociális és életvégi
lelkigondozóként, teológusként azok mellett álljak, akik a legnehezebb időszakon mennek keresztül. Akik
elveszítettek valakit, vagy épp önmagukat keresik egy veszteség után.

A munkám nem ígér gyors megoldásokat, de hiszem, hogy a gyász nem betegség, hanem természetes és
egyedi folyamat – mindenkinek jár a biztonság és a segítség, amikor arra rászorul.